Az egyesület alapszabálya

ADJ HANGOT TÁRSADALMI CSOPORTOK KOMMUNIKÁCIÓS ÉS MÉDIATEVÉKENYSÉGÉT TÁMOGATÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Alapító tagok az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény) alapján és az 1959. évi IV. Polgári Törvénykönyvnek megfelelően létrehozzuk az Adj Hangot– Társadalmi Csoportok Kommunikációs és Médiatevékenységét Támogató Egyesületet, amelynek Alapszabályát az alábbiak szerint állapítottuk meg:

AZ EGYESÜLET ADATAI

1. Az Egyesület neve: Adj Hangot – Társadalmi Csoportok Kommunikációs és Médiatevékenységét Támogató Egyesület

Az Egyesület rövidített neve: Adj Hangot Egyesület

Az Egyesület székhelye: 2040. Budaörs, Halom utca 15.

Az Egyesület működési területe: Magyarország

 

2. Az Egyesület jogállása:

Az Egyesület önálló jogi személy, mely a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

3. Az Egyesület célja:

Az Egyesület célja annak elősegítése, hogy közösségek és egyének hallathassák a hangjukat, megismerjék egymás történetét, kultúráját, és ezáltal a különböző társadalmi csoportok közötti konfliktusok megelőzhetőek, elkerülhetőek, illetve kezelhetők legyenek, és elterjedjen az együttműködés kultúrája.

4. Az Egyesület céljai elérését különösen az alábbi tevékenységekkel biztosítja:

 

  • Újságíró-képzéseket szervez a piac, illetve a közoktatás hasonló képzéseit igénybe venni nem tudó csoportok tagjai számára;
  • Pszichológiai tanácsadást, képzéseket, tréningeket tart ilyen csoportok tagjainak;
  • A fegyintézetek lakói számára – együttműködve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával – lehetőséget teremt arra, hogy az intézményeken belül rádiót üzemeltessenek. Ezzel segíteni kívánja a fegyintézetek lakóinak reintegrációját, valamint az intézeteken belüli ön- és kifelé irányuló destrukció csökkentését;
  • Médiaszakmai, illetve pszichológiai képzésekkel segíti hátrányos helyzetű társadalmi csoportok médiumalapítási terveit;
  • Szakképzési programot dolgoz ki megfelelő szakemberek bevonásával;
  • Különféle társadalmi csoportok (etnikai, vallási, nemi hovatartozási), közösségek és egyének számára önkifejezési fórumot teremt;
  • A közösség pozitív erőit felderíti, a személyes fejlődést biztosító kapcsolatokat erősíti és támogatja az önsegítő és reszocializáló közösségek kialakulását;
  • Szerepet vállal potenciális konfliktushelyzetek megelőzésében és a kialakult konfliktusok kezelésében, különösen a diszkriminációt elszenvedő csoportok és egyének esetében;
  • Megszervezi az együttműködést a tevékenységeihez kapcsolódó szervezetek, szakképzési intézmények és önkéntesek között;
  • Szakmai konferenciákat, workshopokat, tréningeket, rendezvényeket szervez.

 

 

 

Az Egyesület fent megjelölt szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívül más is részesülhet.

5. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban csak kiegészítő jellegű lehet. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét az egyesületi célok megvalósítására használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

6. Az Egyesület pályázatot írhat ki, ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

 

A TAGSÁGI VISZONY

8. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületnek rendes és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

9. Az Egyesület rendes tagjává választható az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, aki/amely a belépési nyilatkozatban az Egyesület célkitűzéseit elfogadja, Alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el, és vállalja a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését.

10. A tagságot a jelentkező a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat alelnökhöz történő benyújtásával kérelmezheti. A kérelmet az alelnök terjeszti az Elnökség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

11. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

Az Egyesület rendes tagjának jogai:

a)     részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;

b)    tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhat a Közgyűlésen, észrevételeket tehet és véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

c)     ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

d)    indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökségi ülések napirendi pontjaira;

e)     bármely egyesületi tisztségre választhat és megválasztható;

f)     betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

g)    igénybe veheti az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat, kedvezményeket;

h)     az Elnökség tagjaitól tájékoztatást kérhet;

i)      a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

Az Egyesület rendes tagja kötelességei:

a)      köteles megtartani az Alapszabály, az egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b)      köteles a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;

c)      köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.

 

12. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az, aki különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az Egyesületet.

13. A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.

14. A tiszteletbeli tag az Egyesület rendezvényeire meghívandó, azonban tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vehet részt a Közgyűlésen.

15. Az Egyesületbe való belépés önkéntes. Az Egyesület rendes (és tiszteletbeli) tagságfelvétellel keletkezik. A felvételről az Elnökség dönt, és a tagokról nyilvántartást vezet.

16. A tagsági viszony megszűnik:

a)  a tag felmondásával (kilépésével), amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;

b)  a tag kizárásával: Az Elnökség bármely tag indokolt írásbeli kezdeményezésére kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki (amely) tevékenységével, mulasztásával akadályozza, veszélyezteti az Egyesület céljainak megvalósítását.

A kizárás oka lehet, ha a tag az Egyesületnek anyagi kárt okoz, jó hírét sérti, nem nyilvános információit illetéktelenek tudomására hozza, vagy tagdíjfizetési kötelezettségét – felszólítás, póthatáridő biztosítása ellenére – több mint egy éve nem teljesíti.

A kizárásról szóló döntést a taggal 8 napon belül írásban kell közölni. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet a Közgyűlés soron következő ülésén bírál el. Az Elnökség kizárásról szóló döntésének jogerőre emelkedéséig az érintett tagsági jogait nem gyakorolhatja.

c)  a tag halálával, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével;

d)  az Egyesület megszűnésével.

17. Bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége estén –, az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabályt sértő határozat megsemmisítése iránt a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

 

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

 

18. Az Egyesület szervei

a)  Közgyűlés: Az Egyesület legfőbb döntéshozó, vezető testülete

b)  Elnökség: Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, amely az elnökből, az alelnökből és további 3 tagból áll.

19. A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok törvényes képviselőjük útján vesznek részt.

20. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni.

Össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével kéri. Az Elnökség rendkívüli Közgyűlést is összehívhat.

21. A Közgyűlést az elnök írásban (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről értesülnek. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

22. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják, illetve, ha azon nem minősített többséget igénylő kérdésről kell dönteni.

A Közgyűlésen az Elnök elnököl. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

23. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető, valamint a Közgyűlésen választott két hitelesítő ír alá.

24. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Ettől eltérően az Egyesület tagjai kétharmadának szavazata szükséges a következő esetekben:

– az Alapszabály elfogadása és módosítása;

– az Egyesület feloszlásának elhatározása;

– az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének elhatározása;

– az Egyesület éves számviteli beszámolójának elfogadása.

25. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor a levezető Elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére.

26. Az Egyesület szerveinek üléseiről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet és a hozzá tartozó jelenléti ívet lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni.Folyamatos kezelését az Egyesület alelnöke látja el.

27. Az Egyesület szerveinek döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – e-mailen, vagy más igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint – amennyiben ez nem sérti valamely személy jogait – az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza.

28. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

29. Az Egyesület internetes honlapot hoz létre, s azon hozza nyilvánosságra az Egyesület tevékenységét, szolgáltatásait ismertető anyagokat, továbbá szolgáltatásainak igénybevételi módját és feltételeit, a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások ezáltal bárki által megismerhetővé válnak.

30. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)      az alapszabály megállapítása és módosítása;

b)      az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha a törvény eltérően nem rendelkezik,

c)      az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;

d)      az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása;

e)      az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása;

f)        határozat-hozatal az ügyintéző és képviseleti szerv által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben;

g)      az Egyesület szabályzatainak elfogadása;

h)      a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékének meghatározása;

i)        a tagok jogorvoslati kérelmének elbírálása;

j)        döntés az ügyintéző és képviseleti szerv javaslata alapján a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztásáról;

k)      döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

 

31. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, amely az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat látja el.

32. Az Elnökség 5 tagból áll, akiket a Közgyűlés nyílt szavazással 3 évre választ meg az Egyesület tagjai sorából. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

33. Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök és 3 tag. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.

34. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább három nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesítést kapnak az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről. Az értesítés kézbesítése történhet – az Elnökség tagjai által személyes használatukat (is) szolgáló e-mailcímük megadása esetén – e-mailen, faxon vagy postai úton.

35. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha az elnökségi tagokból legalább 3 fő jelen van. Az Elnök törekedni köteles olyan időpontra kitűzni az ülést, melyen valamennyi elnökségi tag jelen tud lenni.Az Elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései az egyesületi tagok számára nyilvánosak. 36.Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 30 napon belül – ismételt ülést kell tartani.

36.Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség legalább 3 tagja jelen van.

37. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség döntéseiről az Elnökség által erre kijelölt személy nyilvántartást vezet, amelyből e szervek döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. Ugyanilyen módon biztosítja az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevételi módjának és a beszámolók közlésének nyilvánosságát.

38. Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői az Elnökség tagjai. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja meg 3 évre.

39. Az Elnök feladatai:

a)      ellátja az Egyesület képviseletét;

b)      összehívja a Közgyűlést;

c)      levezeti a Közgyűlést és az elnökségi üléseket;

d)      az Egyesület működését irányítja;

e)      a számviteli éves beszámolót előkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti;

f)        elkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a költségvetési tervet;

g)      a bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorolja;

h)      utalványozási jogot gyakorolja;

i)        az Egyesület alkalmazottai felett munkáltatói jogot gyakorol;

j)        minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

 

Az Alelnök feladatai:

a)      önállóan ellátja az Egyesület képviseletét;

b)      az Elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;

c)      a bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorol;

d)      utalványozási jogot gyakorol;

e)      a számviteli éves beszámoló és a költségvetési tervek előkészítésében részt vesz;

f)        előkészíti a Közgyűléseket;

g)      előkészíti az Elnökség üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli;

h)      a tagdíj-befizetési nyilvántartást vezeti;

i)        szervezi az Egyesület rendezvényeit.

40. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

a.)   aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b.)   a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c.)   aki

ca.) magyar állampolgár, vagy

cb.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc.) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Az Elnökség és a Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE ÉS BANKSZÁMLA FELETTI RENDELKEZÉSI JOG

 

 

41. Az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóság előtt annak Elnöke és     Alelnöke külön-külön, önállóan jogosult képviselni.

42. Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és az Alelnök önállóan külön-külön jogosult

rendelkezni.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

43. Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

a)      tagdíjak;

b)      adományok;

c)      pályázati projekt-támogatások;

d)      az Egyesület saját tevékenységéből származó bevételei;

e)      a gazdasági- vállalkozási tevékenységből adódó bevételek;

f)        egyéb.

 

Az Egyesület tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő jelleggel végezhet.

44. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása:

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

45. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

46. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

47. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

 AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

48. Az Egyesület megszűnése:

Az Egyesület megszűnik, amennyiben

a)     egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad);

b)    a Közgyűlés a feloszlásáról határoz;

c)     a bíróság feloszlatja;

d)    a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését;

e)     a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és a nyilvántartásból törli.

49. A Közgyűlés köteles a feloszlásról (a jogutód nélküli megszüntetésről) szóló döntéssel egyidejűleg meghatározni az esetleges tartozások kiegyenlítését követően fennmaradó vagyon sorsáról. Amennyiben erről nem döntene, úgy e vagyon a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg.

50. Az Egyesületre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait.

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

 

51. Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – a Civil törvény 11. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

A fenti Alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekben az 1959. évi IV. Polgári Törvénykönyv, illetve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

Ezt az Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése a 2013. június 9-én tartott Alakuló Közgyűlésén fogadta el.

Budaörs, 2013. június 9.

 

 

 

 

 

 

.

Letölthető Dokumentumok



FEL
Adj Hangot

Facebook

Meghívó az első Börtönrádió konferenciára
Az Adj Hangot Egyesület és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tisztelettel meghívja Önt az első Börtönrádió konferenciára.
A konferencián bemutatjuk a magyarországi börtönrádiók működésének eddigi tapasztalatait a bv és a rádió képviselőinek szemével, más civil szervezetek rácsokon belüli tapasztalataiba is bepillantást nyerhetünk...
PGlmcmFtZSB3aWR0aD0iMTAwJSIgaGVpZ2h0PSIxMDAlIiBzcmM9Imh0dHBzOi8vd3d3LnlvdXR1YmUuY29tL2VtYmVkL1FMYVI1RkIya2RjIiBmcmFtZWJvcmRlcj0iMCIgYWxsb3dmdWxsc2NyZWVuPjwvaWZyYW1lPg==
* Adatait bizalmasan kezeljük
Ajánlja fel adója 1%-át egyesületünknek!

Nem árulunk el titkot, hogy egy non-profit szervezet, mint a mienk is, egyik nagy anyagi segítségét az Önök SZJA 1%-ának felajánlása jelenti.
Ezzel a lehetőséggel minden adófizető állampolgár élhet, eldöntheti, melyik szervezetet támogatja úgy, hogy neki semmibe nem kerül.
Ne hagyja ki ezt a lehetőséget, hiszen ha nem nyilatkozik, az államkasszába megy a pénz, pedig az 1% egy-egy szervezet létét jelentheti.

Adószámunk: 18519651-1-13
Köszönjük felajánlását! Adatait bizalmasan kezeljük!
Ajánlja fel adója 1%-át egyesületünknek!
Adószámunk:
18519651-1-13
Köszönjük felajánlását! Adatait bizalmasan kezeljük!