Rács Fm “A lebilincselő rádió”

Váci Fegyház és Börtön

Az első börtönrádió Közép-Európában

2014 májusában a Váci Fegyház és Börtön intézetében rádiós szakkörre lehetett jelentkezni. A jelentkezők közül 12 fogvatartottak választottak ki, hogy a Börtönrádió első rádiós csapatának tagjai legyenek. Mindannyian dolgozó elítéltek, akik szabadidejükben rádióznak.Ők fogalmazzák meg, hogy mit remélnek ettől a kezdeményezéstől, miért csinálják, milyen ambícióik vannak

Néhány idézet a Váci fegyház “RÁCS FM” rádiósaitól:

“Rádiós vagyok. Műsort vezetek, szerkesztek. Most azt kérdezhetnék, hogy na és? Sokan teszik ugyanezt. Ez valóban így van. Én mégis rendhagyó módon teszem a dolgom. Elítélt vagyok. 7 év 6 hónap fegyházbüntetésemet töltöm a Váci Fegyház és Börtön intézetében. Most, hogy ezt tudják, már nem annyira természetes, ugye?  No, igen. Első hallásra, így ebben a formában felháborító. De nézzünk egy kicsit a felszín alá. Adott egy egyesület, az Adj Hangot Egyesület, akik valóban hangot adnak céljaiknak. Úgy döntenek, hogy elindítanak egy projektet a börtönlakók rehabilitációja érdekben. Csapatmunkára, felelősségre ösztökélik az elítélteket. Mi lehetne erre jobb, mint egy rádió? Hiszen az egyesület tagjai is foglalkoznak rádiózással. Így felkerekednek és tárgyalásokat folytatnak a váci bv-vel.  A bv rábólint és felhívást intéz a fogvatartottakhoz. És itt kerülök én a képbe. A felhívást olvasva először meglepődöm, majd kételkedni kezdek a projekt sikerében. De a kíváncsiságom legyőzi a kételyt. Jelentkezem, hisz a börtön falai között a szürke egyhangúság elűzése érdekében bármit megteszek. Az első találkozásunk az egyesület tagjaival már az első pillanatban baráti volt. Ekkor szembesültem a ténnyel, hogy ezek az emberek komolyan gondolják. Egy rádió csatornát akarnak létrehozni, amely raboknak készül és amit rabok készítenek.  Azóta eltelt néhány hónap és mostanra az első adások elindításán fáradozunk.”

Yusuf

“Tisztelt érdeklődő! Most joggal (§-gal J) gondolhatna arra, hogy „minek egy olyan rádió, amit fogvatartottak működtetnek fogvatartottaknak?” Azért, mert a fogvatartott is ember és mi azt szeretnénk elérni, többek között, hogy maradjon is ember. És az ítéletének letöltése közben átélt rengeteg negatív hatás ellenére is maradjon ember! Hiszen a börtönben jó dolgok nem történnek. A bezártság okozta sokk, a szabadság elvesztése, a család és szeretteik kényszerű és tényszerű nélkülözése (egy hónapban egy óra látogatási idő), a túlzsúfoltság és az ebből fakadó állandó feszültség, a folyamatos szigor és a „szabad világ” elutasító ridegsége-hidegsége ellenére is … maradjon ember!”

Ábi

“A rádiózás megtanítja az embert itt a bezártságban dolgozni, ami egy nagy lendületet ad és lelkesedést. Gyakorlatilag ad számunkra egyfajta szakmai és szellemi fejlődést. Itt bent sajnos az a tapasztalatom, hogy sokan betompulnak, viszont ez a lehetőség ez ellen jó. A bezártságban egy élhetőbb életet ad. … A börtönlakókkal közösen szerkesztjük a műsorokat az ő igényeiknek megfelelően. Próbálunk segíteni a helyes kapcsolattartásban és a helyes szemléletben. Az én mottóm az, hogy ha 100-ból csak egy ember szemlélete helyes irányban változik, már megérte. Én szabadulásomat követően is szeretném ezt a programot segíteni és önkéntesként tovább rádiózni az egyesület segítségével. Köszönjük ezt a lehetőséget, mi be fogjuk bizonyítani, hogy ez egy jó rádió!!'”

Medve

“Bevallom, hogy azelőtt nem voltam csapatjátékos. Csak és kizárólag a barátaimmal voltam hajlandó érintkezni. Senkitől nem fogadtam el kritikát vagy utasítást. Most viszont együtt dolgozom 9 vadidegen emberrel, akik ha kell kritizálnak és utasítanak. Már nem zavar, hiszen egy csapat vagyunk. Együtt dolgozunk a céljaink elérése érdekében. Megváltoztam. Képes vagyok az önös érdekeimet a háttérbe szorítani a közös munka érdekében. A jövőképem is megváltozott. Eddig a pénzszerzés állt a középpontban. Most viszont ez már mellékes. Már nem elvenni, hanem adni akarok. Adni valami olyat, ami maradandó. Itt, a börtön falai között, egy rádiónak köszönhetően, amit közösen hoztunk létre, átnevelődtem. Talán jobb lettem. De ha az nem is, talán több lettem, mint fogvatartott. Embernek, alkotónak érzem magam. Még mindig rab vagyok, de már nem a börtöné. A rádió rabja lettem.”

Yusuf  “A rádió rabja”

FEL
Adj Hangot

Facebook